A Teleki Téka gyűjteménye a felvilágosodás hatása alatt formálódott. Teleki Sámuel a nagy francia enciklopédia két kiadása mellett megvásárolta a legjobb szaklexikonokat, megszerezte az európai tudományos társaságok, akadémiák közlönyeit. A könyvek legnagyobb része latin, görög, német, francia és magyar nyelvű, de sok más európai és keleti nyelven írott mű is fellelhető a könyvtárban. Az alapító a kontinens huszonöt városából vásárolt, mintegy hat évtizedes rendszeres gyűjtőmunka során sikerült megszereznie az alapvető tudományos műveket, nemcsak kortárs kiadványokat, hanem a nyomtatás kezdeteitől megjelent könyveket is.

Teleki Sámuel bibliofil ritkaságokat is vásárolt. Kéziratos gyűjteményének legértékesebb darabja – egy corvina – sajnálatos módon elkerült az Egyesült Államokba a második világháborút megelőző években. Könyvtárának felbecsülhetetlen kincsei közé tartozik 52 ősnyomtatvány, unikumok, ritka könyvek, első kiadások, díszkiadások. Régi híres nyomdászműhelyek mesterremekei közül válogatott: az Aldus Manutius, Giunta, Estienne, Plantin, Elzevir, Frobenius, Bodoni, Heltai, Honterus, Tótfalusi Kis Miklós officinák sok-sok kiadványa emeli a gyűjtemény értékét-hírnevét. Különös műgonddal válogatta össze a görög és latin klasszikus szerzőknek a szöveghűség, a kommentár és a nyomdai kivitelezés szempontjából a legjobb kiadásait.

Sok kiadványt híres festők és grafikusok illusztráltak: Dürer, Rubens, ifj. Hans Holbein, Lucas Cranach, Bernard Picard. Jelentős azoknak a könyveknek a száma is, melyek az ókori világ művészetét mutatják be (29 kötet Piranesi-metszet, Egyiptom leírása 21 kötetben stb.), valamint az akkor már működő híres múzeumok gyűjteményeit bemutató kötetek.

Teleki Sámuel feleségének, iktári Bethlen Zsuzsannának (1754-1797) kétezer kötetes magyar nyelvű gyűjteménye három generáció bibliofil érdeklődése eredményeként jött létre, az egyetlen 18. századi erdélyi arisztokrata asszonykönyvtár, mely teljes egészében fennmaradt.

Teleki Domokos (1773-1798) Teleki Sámuel kancellár legidősebb felnőttkort ért gyermeke volt, akit azonban egy ismeretlen betegség ugyancsak korán, huszonöt évesen elragadott az élők sorából. Rövid pályája során sok emlékezetre érdemes dolgot tett. Tanulmányai befejeztével a rendelkezésére álló hét év alatt igen gazdag szellemi hagyatékot hozott létre.

Halálakor apja, Teleki Sámuel intézkedett, hogy a tanulmányai során készített jegyzeteit, nyomtatásban megjelent munkáinak kéziratait, kiadatlan írásait kötetekbe gyűjtsék és a könyvtárba helyezzék. Ugyanígy gondoskodott fia ásványgyűjteményéről is, melyet az 1802 őszén Marosvásárhelyen megnyitott könyvtárban az emeleti oszlopok köré, dróthálós szekrényekbe helyeztetett el.

1793-1796 között tett utazása során készített feljegyzései nyomtatásban is megjelentek 1796-ban Bécsben Egynéhány hazai utazások’ leírása… cím alatt, amely az első magyarországi útleírás.

Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság tagja, a lipcsei tudós társaság tiszteletbeli tagja, 1798-ben a jénai Ásványtani Társaság elnöke lett. Felvetődött benne egy hazai természettudományi társaság megalakításának gondolata.

Apjához hasonlóan a közjó érdekében is tenni kívánt. Emberbaráti intézkedéseivel javítani akart a lakosok sorsán, főként a sáromberki birtokon vezetett be újításokat. Az erdélyi himlőjárvány idején gondoskodott a szükséges gyógyszerekről a birtokain élők számára. A sáromberki iskola részére alaposan átgondolt, 19 pontból álló szabályzatot állított össze.

Pályája mérlegét talán nem is lehet elkészíteni, hiszen idő előtti halála miatt alig jutott túl a felkészülés évein.